
Reed Papp Zsuzsanna • Magyarország egy elfeledett forrástípusban… 97
A harmadik kontextus az enciklopédia, különleges eset. Azegyetlen angol
példa atartománylista enciklopédikus szövegbe való organikus beillesztésére
Gervasius Tilburiensis munkája, az Otia imperialis (Ca, Cr, M,R, Skéziratok),
amelynek célja az enciklopédia egészén belül valószínűleg anyugati kereszténység
kiterjedésének szemléltetése volt.
23
Gervasius a12. század fordulója körül írta meg
enciklopédiáját, és bár valószínűleg nem Angliában alkotott, műve ismert és elter-
jedt volt az egész szigetországban.
24
Munkája egy rendkívül nagy tapasztalatú, sok-
oldalú műveltséggel és kiterjedt európai kapcsolatrendszerrel rendelkező diplomata
tudásanyagába enged bepillantást. Atartománylistát művének második könyvébe
helyezte, többé-kevésbé megtartva alista szerkezetét és felsorolás jellegét.
Tartalmukat tekintve atartománylisták viszonylag kötött szerkezetű doku-
mentumok. Szinte minden esetben apápa közvetlen fennhatósága alá tartozó püs-
pöki székhelyek felsorolásával kezdődnek, sezt akardinálisok felsorolása követi.
Természetesen név nélkül, hiszen acél nem aváltozékony személyi nomenkla-
túra lejegyzése, hanem apápai hatalom, és egyúttal anyugati kereszténység admi-
nisztratív struktúrájának és kiterjedésének amegjelenítése volt.
25
Ezután Róma
öt főtemploma következik és az itáliai félsziget püspökségei.
26
Ajelen tanulmány
vizsgálatának tárgyát képező magyar provincia területét általában rögtön az ezt
követő szakasz tárgyalja. Afelsorolás nem királyságok vagy államképződmények
szerint csoportosítja apüspökségeket, hanem egyházi provinciák, ezeken belül
pedig érsekségek és az alájuk tartozó püspökségek hierarchiáján keresztül. Atarto-
mánylista egyértelműen földrajzi elhelyezkedésük sorrendjében foglalkozik apápai
provinciákkal, így Róma után északra indulva, afelsorolás adalmáciai, szlavóniai,
magyar és lengyel provincián keresztül jut el német területekre, melyeket nyugat
felé fordulva afrancia, angol, skót és skandináv tartományok követnek.
27
Asort
Szardínia és aSzentföld püspökségei zárják. Egyes esetekben ezt még egy európai
uralkodókat és apápai elektorokat felsoroló lista is követi.
A Magyarországra vonatkozó szöveg, akét érsekség (Kalocsa és Esztergom)
alá tartozó püspökségek felsorolása szinte minden esetben Sclavonia és Polonia
provinciák között foglal helyet, és fordításban akövetkezőképpen néz ki: „Hun-
garia két érsekséget tartalmaz. Esztergom, melynek részegyházai (su raganus):
Eger, Nyitra, Vác, Győr, Pécs és Veszprém; valamint Kalocsa, melynek részegy-
házai: Gyulafehérvár, Zágráb, Várad és Csanád.” Atöbbi provincia logikájából
és alista szerkezetéből következik, hogy atartományok nem minden esetben
23
Duchesne 1904: 76.
24
Gervasius (2002): LXXXVI.
25
Robinson 1990: 271.
26
Azangliai példák között kivételt képeznek az Aés Gkéziratok, amelyekben ez arész afőszöveg
után kapott helyet.
27
Figyelemreméltó, hogy az írnoki tévedések milyen anomáliákat eredményezhetnek. Például
Matthaeus Parisiensis tartománylistájában aközeli Skócia és Svédország provinciák összezava-
rása nyilvánvalóan abból fakad, hogy amásoló tekintete ahasonló országnevek (Suetia, illetve
Scotia) miatt lejjebb vándorolt másolás közben, így kerülhetett Linköping Skóciába. Érdekes
továbbá, hogy az egyébként gondosan lektorált kéziratban ez ahiba soha nem került javításra.
Comments to this Manuals