
G. Etényi Nóra • Toposzok és újítások a kora újkori Magyarországképben… 113
Az Oszmán Birodalom óriási iramú terjeszkedéséből fakadóan aMagyar
Királyság politikai helyzete, katonai ereje, gazdasági állapota már a16. század ele-
jétől akora újkori röpiratirodalom kulcsfontosságú kérdése volt.
3
Amagyarországi
humanista elit tudatosan erősítette annak élményét, hogy amagyarországi terüle-
tek elfoglalásával atörökök közös keresztény értékeket veszélyeztetnek. AMagyar
Királyság jelentőségét megfogalmazó bőségtoposzok, amelyek afolyók, tavak,
erdők és hegyek természeti gazdagságáról értekeznek, még az olyan hétköznapi,
és közemberek számára is jól érthető, megtapasztalható érvelésben is megjelentek,
mint amilyet például egy 1566 szeptemberében megjelent, augsburgi nyomtatott
hírlevélben olvashatunk. Ebben Szigetvár elestéről tudósítva aszerző rögtön azt is
kifejti, hogy amagyarországi marhakereskedelem veszélyeztettsége miatt rövide-
sen drágább lesz ahús Ulm, Nürnberg és Augsburg piacain.
A keresztény Európa összetartozás-tudatának erősítése többeknek érdekében
állt, így különböző egyházi és világi hatalmak együttesen alakították ki aközös
ősellenség elleni küzdelem normarendszerét.
4
A16. században abirodalmi gyű-
lések által megszavazott és beszedett jelentős adók, aválasztófejedelmek, feje-
delemségek és birodalmi városok által több generáción keresztül rendszeresen
küldött segélycsapatok azt jelzik, hogy aHabsburg, valamint aNémet-római
Birodalom hatalmi centrumai közös érdekként jelenítették meg az Oszmán Biro-
dalommal szembeni küzdelmet. Atörökök ellen segítséget nyújtó uralkodóknak
érdemes volt alattvalóik számára „közvetíteni” anem is oly távoli hadszíntéren
való jelenlét eredményességét és jelentőségét. Anagy földrajzi felfedezések, az
élénkülő kereskedelmi kapcsolatok távoli földrészeket kapcsoltak be aminden-
napok világába, afolyamatos és sokrétű diplomáciai kapcsolatok, ajavuló köz-
lekedési lehetőségek, illetve akiterjedt postahálózat révén pedig Európa is átte-
kinthetőbbé és átjárhatóbbá vált.
5
Mérföldtáblák garantálták az utasok és ahírek
menetrendszerű, órára meghatározott megérkezését, ami nagymértékben meg-
változtatta aközemberek tér- és időszemléletét.
6
A hostis naturalis előretöréséről nemcsak apolitikai, gazdasági és kulturális
elit igényelt érdemi információt, hanem atársadalom széles rétegei számára is
meg kellett nyitni akommunikációs csatornákat.
7
Ahagyományos eszközök,
prédikációk, népénekek, versbe szedett rövid tudósítások mellett akönyvnyom-
tatás gyors fejlődésének köszönhetően már a16. század elején nyomtatott újsá-
gok, Newe Zeitungok jelentek meg atörökök elleni háború egyes eseményeiről.
Sőt, európai jelenlétük hatott akora újkori nyilvánosság fejlődésére is. Nagy
területek gyors információs hálózatát kellett megszervezni, hogy ellenőrzött és
érdemi hírekkel lehessen minél gyorsabban és minél szélesebb körben atársada-
lom hírigényét kielégíteni.
3
Apponyi 1900–1927; Hubay 1948; Németh S.1993; Paas 2007.
4
Schulze 1978; Grothaus 1986.
5
Gewecke 1986; Pieper 2000; Schmale 2004; Poeschel 2004; Schütz 2004; Ilg (Hrsg.) 2008.
6
Behringer 2003: 379–380; Besse 2002; Nordman 2002.
7
Göllner 1978; Benda 1942; Schwobel 1976; Guthmüller – Kühlmann 2000; Höfert 2003.
Comments to this Manuals