Philips AZ1509/17 User Manual download pdf (Page 44)

42 KORALL 38.

A freisingi főpap rosszindulata azért is meglepő, mert az 1147-i keresztes

hadjárat főerőinek mindkét hadoszlopa – III. Konrád német, illetve VII. Lajos

francia király vezetésével – konfliktusmentesen haladt át Magyarországon.

Azelső ezredforduló utáni magyarságnak azonban nincsenek típusosan ismét-

lődő, állandó jelzői korszakunk nyugati történetírásában: apogány kalandozókra

előszeretettel alkalmazott, régi toposzokat amagyarság keresztény hitre térése

után nem váltották fel újabbak, sennek alapvetően három okát látjuk.

1. Azegyik ok akorabeli világszemléletben gyökerezik: aközépkori nyugati

történetírásban alatin rítusú kereszténység népeit alapvetően egyazon közösség

tagjainak tekintették, amelyeknek meghatározó tulajdonsága éppen ez az együvé

tartozás. Ahogy forrásaink szerzői korábban aszkítáktól az avarokig valameny-

nyi keletről érkezett nomád nép örökségét rávetítették apogány magyarokra,

úgy akeresztényekkel kapcsolatban többnyire elegendőnek tartották azt atényt,

hogy velük azonos hitvallás szerint élnek – további állandó jelzőket pedig egy-

általán nem alkalmaztak rájuk.

2. Amásik ok az előzőnél gyakorlatiasabb: akorábban kizárólag háborúkból

ismert magyarság akereszténység felvétele után mind szerteágazóbb külkapcsola-

tokat épített ki anyugat-európai területekkel, sez – valamint aSzentföldre vezető

zarándokút magyarországi szakaszának megnyitása 1018-ban – viszonylag bővebb

információáramlást eredményezett, ami döntően hozzájárult ahhoz, hogy anyu-

gati történetírók a11. századtól kezdődően részletesebben megismerhették, és

ezáltal pontosabban mutathatták be amagyarok históriáját. Azeseménytörténeti

rekonstrukció szempontjából ez hallatlanul nagy előrelépés, de amagyarság kora-

beli megítélésének vizsgálatát éppenséggel legalább ugyanennyire megnehezíti:

aszenvtelen tudósításokból ugyanis csak elvétve nyerhetünk olyan adatokat, ame-

lyek segítségével vizsgált témánkról pontosabb ismereteket szerezhetünk.

3. Végül aharmadik ok, amely miatt akeresztény magyarsággal kapcsolatban

már nem alakulhatott ki olyan állandó motívumrendszer, mint amilyen apogá-

nyoknál még kimutatható volt – retorikai természetű. Akeresztény (és főleg

alatin rítusú) népek egymás közötti kon iktusait aközépkori történetírás elő-

szeretettel sarkította olyképpen, hogy aküzdelemben részt vevők egyikének cél-

jait az egyetemes igazság ügyeként tüntette fel, míg az ellenfélről azt állította,

hogy éppen ezen egyetemes értékek megrontására törekszik. Azilyesfajta sablo-

nos ellentétpárok kialakítása során az általunk vizsgált kútfők rendszerint negatív

szerepet osztottak amagyarságra – ám ez leginkább annak volt köszönhető, hogy

akülhoni források jelentős része gyakran olyan kon iktusok kapcsán írt őseink-

ről, amelyekben aMagyar Királysággal éppen az az állam állott szemben, ahol az

adott feljegyzés keletkezett. Azilyen kútfők motívumrendszerét pedig elsősorban

nem akorszak magyarságképe befolyásolta, hanem az akonkrét politikai cél,

amelynek jegyében szerzőjük tollat ragadott.

Lássunk az előbbi jelenségre konkrét példát. Reichenaui Hermann a„magya-

rok régi álnokságáról” beszél, amikor arról számol be, hogy azok 1046-ban

1 2 ... 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 ... 210 211

Comments to this Manuals

No comments

Philips AZ1509/17 User Manual Page 44

Comments to this Manuals

Related products and manuals for Unknown Philips AZ1509/17