Philips AZ1509/17 User Manual Page 96

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 211
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 95
94 KORALL 38.
nem tartalmaznak utalást kelet-európai provinciákra, az Albinus-nak tulajdoní-
tott munka már beszámol amagyar és horvát pápai tartományokról.
13
A kalocsai érsekség megjelenése miatt 1135-nél későbbre datált lista elem-
zésében Louis Duchesne rámutat aLiber provincialis horvát tartományokra
vonatkozó szakaszának réteges szerkezetére. AzAdrián túli területek két külön
felsorolásban találhatók: először amagyar királyságot követő Salona szakasz-
ban, másodszor pedig az Aquilea tartomány után következő két részben, Ystria
supra mare (ide tartozik Grado, Zadar és Split) és Sclavonia (Dubrovnik) alcí-
mek alatt. Afelsorolás nyilvánvalóan nem fedi akorabeli helyzetet.
14
A7. szá-
zadban elpusztult Salona tulajdonképpen arómai Dalmácia provincia fővárosa
volt, amelynek helyét apápai lista készítésének idején már aszinte azonos helyen
épült Spalato (Split) vette át mint püspöki székhely. A12. századi szerző azon-
ban mind Salona, mind Spalato alá sorol különböző tengermelléki városokat,
amelyek későbbi tartománylistákban más-más érsekség alá vándorolnak.
15
Ennek
akorai tartománylistának Angliában nincs ismert másolata. Akövetkezőkben azt
akésőbbi verziót vizsgáljuk meg, amely eljutott aszigetországba.
A 13. századi Liber provincialis egy bolognai kéziratban található,
16
amelyet
Michael Tangl 1230 körülire datál.
17
Ennek adokumentumnak számos verziója
maradt fenn Angliában leginkább a13–14. századból, és másolatai változatos
helyeken és formában bukkannak fel az ország könyvtáraiban. Valószínűsíthető,
hogy az ilyen jellegű iratok átmeneti természete miatt sok példány elpusztult,
így az Angliában készült másolatok eredetije és sztemmája gyakorlatilag rekon-
struálhatatlan. Atartománylisták számából, változatos földrajzi eredetéből és
szövegkörnyezetéből egyrészt az következik, hogy ugyanaz alista az egyes kézira-
13
Horvátország 1102 után vált amagyar perszonálunió részévé, és Könyves Kálmán király címében
fordul először elő amagyar korona szerves részeként. A13. század során atengermelléki területek
birtoklása fontos része volt amagyar királyi bel- és külpolitikának, amelyet közvetetten apápaság
és császárság szembenállása is befolyásolt. Amikor III. Béla király 1196-ban meghalt, trónját az
addig horvát és dalmát báni területeket kormányzó,  atal Imre herceg örökölte. Fiatalabb test-
vére, András azonban királlyá koronázásáig fegyveres erőkkel és karizmatikus belpolitikával igye-
kezett bátyjától (változó szerencsével) átvenni ahercegség irányítását. Amagyar fennhatóság alatt
álló Zára (Zadar) városa mindig is avelencei kereskedelmi érdekek középpontjában állt. András az
1229. és 1233. években megalapította aszerémi és boszniai püspökséget. Engel 1990: 212.
14
Bár akkorra avelenceiek támadásai miatt abelgrádi püspökséget Sardonikiba (Scardonia)
helyezték át, egymásutániságukat alista nem részletezi, és két külön székhelyként tünteti fel
őket. Nem található akésőbbiekben Tunensis vagy Tiniensis néven megjelenő, 11. századi ala-
pítású Knin, ellenben akéső antik Siscia városa, amely addigra már azágrábi püspökség részévé
vált, még külön említést kap. Duchesne 1904: 117.
15
Louis Duchesne kimutatta, hogy aSalona alá sorolt városok három különböző kronológiai
síkot (késő-római, bizánci és szláv) fednek le, és erős átfedésben vannak az Ystria supra mare és
aSclavonia fejezetek felsorolásával. Duchesne 1904: 117.
16
Bologna, Colegio de España, MS275.
17
Tangl 1894: LXII, 1. Elképzelhető, hogy Joseph A.Weidenbach kiadása egy másik 13. századi
tartománylistán alapszik, aszerző azonban nem adja meg akézirat pontos adatait, így nem azo-
nosítható, hogy volt-e esetleg egy, abolognainál autentikusabb kézirat. Weidenbach (Hrsg.)
1855: 264–284.
Page view 95
1 2 ... 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 ... 210 211

Comments to this Manuals

No comments