
KÖNYVEK • Kenyeres István: A budai mészárosok középkori céhkönyvei és kiváltságlevelei 161
fennmaradt, 1512. évi privilégium is, amely abudai német mészárosok kivált-
ságait foglalja össze, valamint egy másik, acéhet középkori alapokon 1696-ban
újjászervező okirat.
A 15–16. században keletkezett céhlevéltár története nem csupán acéh tör-
ténetével, de abudai német polgárság sorsával is összefonódik. Ennek köszön-
hető, hogy ezen iratok aszegényes budai írott forrásanyag részeként fennmarad-
hattak. Az1526. évi mohácsi csatavesztés után alakosság Budáról rövidebb időre
elmenekült, feltehetően ennek tudható be, hogy 1527-ben mellőzték acéhkönyv
használatát, melynek 1529-ben történt lezárását abudai németek kitelepítése
magyarázza. Anémet mészáros céh anyugati határszélre költözésekor ugyan vitte
magával levéltárát, de annak iratanyagát, úgy tűnik, nem bővítette, ami talán
azzal indokolható, hogy új lakhelyükön nem tarthatták fenn önálló szerveze-
tüket. Acéh újbóli megalapításának gondolata csupán Buda 1686-ban történt
visszafoglalása után merülhetett fel, saz 1695-ös, utolsó céhkönyvi bejegyzés vél-
hetően erről az eseményről tanúskodik.
A céhkönyv átirata Budapest Főváros Levéltárának egykori igazgatója,
Baraczka István munkájának köszönhetően 1963-ra elkészült, mivel azonban
megjelenése mostanáig váratott magára, Baraczka kéziratát anémet nyelvű törté-
neti forráskiadások napjainkban elfogadott normáihoz kellett igazítani. Amódo-
sításokat Kenyeres István, Spekner Enikő és Szende Katalin végezte el. Acéh-
könyvhöz kapcsolódó személy- és helynév-, valamint évszámmutatót Spekner
Enikő és Végh András készítette el, míg aforrás legjellemzőbb kifejezéseinek szó-
jegyzékét Németh János gyűjtötte egybe. Abudai német mészárosok céhéhez
kapcsolódó középkori német és latin nyelvű oklevelek közzététele, és arészletes,
olykor az oklevélfordításokhoz közelítő regesztákkal ellátott oklevéltár elkészítése
Géra Eleonóra, Kis Péter és Petrik Iván nevéhez fűződik. Akötet külön érdeme,
hogy acéhkönyv valamint valamennyi oklevél facsimiléje olvasható akiadvány-
hoz mellékelt CD-ROM-on.
A mészárosok céhkönyvének és kiváltságleveleinek történeti, helyrajzi, nyel-
vészeti, könyvkötészeti és papirológiai elemzése Kubinyi András, Végh András,
Németh János és Rozsondai Marianne bevezető tanulmányaiban olvasható.
A budai német mészáros céh történetét Kubinyi András egy korábbi mun-
kájában
1
már feldolgozta, jelen tanulmányában bővebb, ssok esetben új ered-
ményeket hozó áttekintést ad. Acéh kialakulásának és kiváltságainak kérdésé-
vel foglalkozva a15. század első felében keletkezett Budai Jogkönyv cikkelyeire,
illetve a15. század közepére tehető újlaki jogkönyv első felét alkotó szabadság-
jogokra, valamint egy 1420-as és egy 1424-es oklevélre épít. Megállapítja, hogy
amészárosok első ismert, 1481-ben született céhlevelében – amely egy állító-
lagos tűzvészben elpusztult, korábbi, feltételezhetően I.Lajos idejéből (1342–
1382) származó kiváltságot pótolhatott –, utalás található olyan rendelkezésekre,
1
Kubinyi András: Budapest története akésőbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Gere-
vich László (főszerk.): Budapest története. II. kötet. Budapest, 1973. 118–120.
Comments to this Manuals