Philips AZ1509/17 User Manual Page 163

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 211
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 162
KÖNYVEK • Kenyeres István: A budai mészárosok középkori céhkönyvei és kiváltságlevelei 161
fennmaradt, 1512. évi privilégium is, amely abudai német mészárosok kivált-
ságait foglalja össze, valamint egy másik, acéhet középkori alapokon 1696-ban
újjászervező okirat.
A 15–16. században keletkezett céhlevéltár története nem csupán acéh tör-
ténetével, de abudai német polgárság sorsával is összefonódik. Ennek köszön-
hető, hogy ezen iratok aszegényes budai írott forrásanyag részeként fennmarad-
hattak. Az1526. évi mohácsi csatavesztés után alakosság Budáról rövidebb időre
elmenekült, feltehetően ennek tudható be, hogy 1527-ben mellőzték acéhkönyv
használatát, melynek 1529-ben történt lezárását abudai németek kitelepítése
magyarázza. Anémet mészáros céh anyugati határszélre költözésekor ugyan vitte
magával levéltárát, de annak iratanyagát, úgy tűnik, nem bővítette, ami talán
azzal indokolható, hogy új lakhelyükön nem tarthatták fenn önálló szerveze-
tüket. Acéh újbóli megalapításának gondolata csupán Buda 1686-ban történt
visszafoglalása után merülhetett fel, saz 1695-ös, utolsó céhkönyvi bejegyzés vél-
hetően erről az eseményről tanúskodik.
A céhkönyv átirata Budapest Főváros Levéltárának egykori igazgatója,
Baraczka István munkájának köszönhetően 1963-ra elkészült, mivel azonban
megjelenése mostanáig váratott magára, Baraczka kéziratát anémet nyelvű törté-
neti forráskiadások napjainkban elfogadott normáihoz kellett igazítani. Amódo-
sításokat Kenyeres István, Spekner Enikő és Szende Katalin végezte el. Acéh-
könyvhöz kapcsolódó személy- és helynév-, valamint évszámmutatót Spekner
Enikő és Végh András készítette el, míg aforrás legjellemzőbb kifejezéseinek szó-
jegyzékét Németh János gyűjtötte egybe. Abudai német mészárosok céhéhez
kapcsolódó középkori német és latin nyelvű oklevelek közzététele, és arészletes,
olykor az oklevélfordításokhoz közelítő regesztákkal ellátott oklevéltár elkészítése
Géra Eleonóra, Kis Péter és Petrik Iván nevéhez fűződik. Akötet külön érdeme,
hogy acéhkönyv valamint valamennyi oklevél facsimiléje olvasható akiadvány-
hoz mellékelt CD-ROM-on.
A mészárosok céhkönyvének és kiváltságleveleinek történeti, helyrajzi, nyel-
vészeti, könyvkötészeti és papirológiai elemzése Kubinyi András, Végh András,
Németh János és Rozsondai Marianne bevezető tanulmányaiban olvasható.
A budai német mészáros céh történetét Kubinyi András egy korábbi mun-
kájában
1
már feldolgozta, jelen tanulmányában bővebb, ssok esetben új ered-
ményeket hozó áttekintést ad. Acéh kialakulásának és kiváltságainak kérdésé-
vel foglalkozva a15. század első felében keletkezett Budai Jogkönyv cikkelyeire,
illetve a15. század közepére tehető újlaki jogkönyv első felét alkotó szabadság-
jogokra, valamint egy 1420-as és egy 1424-es oklevélre épít. Megállapítja, hogy
amészárosok első ismert, 1481-ben született céhlevelében – amely egy állító-
lagos tűzvészben elpusztult, korábbi, feltételezhetően I.Lajos idejéből (1342–
1382) származó kiváltságot pótolhatott –, utalás található olyan rendelkezésekre,
1
Kubinyi András: Budapest története akésőbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Gere-
vich László (főszerk.): Budapest története. II. kötet. Budapest, 1973. 118–120.
Page view 162
1 2 ... 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 ... 210 211

Comments to this Manuals

No comments