Philips AZ1509/17 User Manual Page 56

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 211
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 55
54 KORALL 38.
avároskrónikák és aStadtbücher, illetve abíróságok munkájában részt vevő esküd-
teknek írt könyvek (Schö enbücher) között azáltal, hogy aszerző Magdeburg tör-
ténetének tárgyalásához az általa hozzáférhető okleveleket és városi aktákat is fel-
használta. A15. század első feléből származó, avilág teremtésétől 1440-ig történt
eseményeket tárgyaló üringische Weltchronik emelendő még ki, melynek szerzője
az aJohannes Rothe, aki Eisenachban tanácsi jegyző, apüspöki udvarban káplán
volt, és ezzel egyidejűleg az egyházi iskolát vezette.
46
A fent említett centrumokon kívül fellelhetők még elszigetelten előforduló
szövegek, amelyek elsősorban Lübeck, Strasbourg, Köln és Prága városaival,
valamint aNémet Lovagrend utrechti bailliatusával hozhatók összefüggésbe.
Alübecki hivatali történetírás csoportjába illeszthetők azok az 1298-ból való
feljegyzések (Aufzeichnungen, AvB), amelyek aváros egyik tehetős szabójának,
Albrecht von Bardewiknek (?–1310) anevéhez fűződnek, aki 1291-től haláláig
tanácstagként, 1308 után pedig polgármesterként munkálkodott.
47
Albrecht
kancellárként és atanács jegyzői hivatalának vezetőjeként bízott meg két hiva-
talnokot, hogy gyűjtsék össze, és jegyezzék le avilágban történt nevezetes ese-
ményeket. Ugyancsak tanácsi és bírósági urak ösztönzésére vállalkozott alübecki
Szt. Katalin ferences kolostor egyik felolvasója, Detmar
48
arra, hogy megírja az
azóta eltűnt Stades-Chronik
49
folytatását. Astrasbourgi német nyelvű krónikairo-
dalom megalapítójaként tartják számon apolgári családból származó klerikust,
Fritsche Klosenert (?–1372/1396), aki a14. század harmadik negyedében elké-
szített, túlnyomórészt kompiláción alapuló strasbourgi krónikájában (FKStrChr)
tematikusan járt el, vagyis acsászár- és pápatörténetet külön tárgyalta aváros
és apüspökség történetétől. Azegyházi feladatokat ellátó Jakob Twinger von
Königshofen (1346–1420) szándékában ugyanakkor az állt, hogy alatin, első-
sorban egyházi személyeknek szánt pápa- és császárkrónikákkal szemben atársa-
dalom művelt laikus rétegének írjon német nyelvű krónikát Elzász és Stras bourg
közvetlen múltjának emlékezetes eseményeiről (JTvK). Azelkészült munka
kompozícióját tekintve azonban afent említett Fritsche Klosener-féle szöveghez
kapcsolódik, és aszerző krónikájába beledolgozta avilág teremtését, apápák és
császárok, valamint astrasbourgi egyház és város történetét is, amelyet végül egy
kompendiumszerű összefoglalóval zárt le.
46
AJRWchr szerzőjeként ismert Johannes Rothe (1360–1434) személyével kapcsolatban számos
oklevél áll arendelkezésünkre (Weigelt (Hrsg.) 2007: VII–VIII, LXXV–LXXVI).
47
Koppmann (Hrsg.) 1884: 298.
48
Először 1350-től 1386-ig, majd 1386-tól 1395-ig, végül az addig  gyelembe nem vett források
felhasználásával hozzálátott az egész krónika átdolgozásához. Ebből nőtt ki a„Lübecki világkró-
nika” (először 1105-től 1386-ig, majd változtatásokkal 1395-ig), végül Detmar 1101-gyel kez-
dődően dolgozta át krónikáját, hogy az invesztitúraharc, valamint aSzentföld felszabadításának
ábrázolásával, akorábbi Stades-Krónikával szemben, még jobban kiemelje saját krónikájának
világtörténeti jellegét. Lásd DChr A;DChr B;DChr C.
49
AStades-Krónika Johann Rode nevével hozható összefüggésbe. Azelső feldolgozás akezdetektől
az 1276-os tűzvészig, míg amásodik Lübeck (1349-ig tartó) teljes történetét törekedett bemu-
tatni. Eza két szöveg szolgált alapul Detmar munkájához. Koppmann (Hrsg.) 1884: XII–XIV.
Page view 55
1 2 ... 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 ... 210 211

Comments to this Manuals

No comments