
54 KORALL 38.
avároskrónikák és aStadtbücher, illetve abíróságok munkájában részt vevő esküd-
teknek írt könyvek (Schö enbücher) között azáltal, hogy aszerző Magdeburg tör-
ténetének tárgyalásához az általa hozzáférhető okleveleket és városi aktákat is fel-
használta. A15. század első feléből származó, avilág teremtésétől 1440-ig történt
eseményeket tárgyaló üringische Weltchronik emelendő még ki, melynek szerzője
az aJohannes Rothe, aki Eisenachban tanácsi jegyző, apüspöki udvarban káplán
volt, és ezzel egyidejűleg az egyházi iskolát vezette.
46
A fent említett centrumokon kívül fellelhetők még elszigetelten előforduló
szövegek, amelyek elsősorban Lübeck, Strasbourg, Köln és Prága városaival,
valamint aNémet Lovagrend utrechti bailliatusával hozhatók összefüggésbe.
Alübecki hivatali történetírás csoportjába illeszthetők azok az 1298-ból való
feljegyzések (Aufzeichnungen, AvB), amelyek aváros egyik tehetős szabójának,
Albrecht von Bardewiknek (?–1310) anevéhez fűződnek, aki 1291-től haláláig
tanácstagként, 1308 után pedig polgármesterként munkálkodott.
47
Albrecht
kancellárként és atanács jegyzői hivatalának vezetőjeként bízott meg két hiva-
talnokot, hogy gyűjtsék össze, és jegyezzék le avilágban történt nevezetes ese-
ményeket. Ugyancsak tanácsi és bírósági urak ösztönzésére vállalkozott alübecki
Szt. Katalin ferences kolostor egyik felolvasója, Detmar
48
arra, hogy megírja az
azóta eltűnt Stades-Chronik
49
folytatását. Astrasbourgi német nyelvű krónikairo-
dalom megalapítójaként tartják számon apolgári családból származó klerikust,
Fritsche Klosenert (?–1372/1396), aki a14. század harmadik negyedében elké-
szített, túlnyomórészt kompiláción alapuló strasbourgi krónikájában (FKStrChr)
tematikusan járt el, vagyis acsászár- és pápatörténetet külön tárgyalta aváros
és apüspökség történetétől. Azegyházi feladatokat ellátó Jakob Twinger von
Königshofen (1346–1420) szándékában ugyanakkor az állt, hogy alatin, első-
sorban egyházi személyeknek szánt pápa- és császárkrónikákkal szemben atársa-
dalom művelt laikus rétegének írjon német nyelvű krónikát Elzász és Stras bourg
közvetlen múltjának emlékezetes eseményeiről (JTvK). Azelkészült munka
kompozícióját tekintve azonban afent említett Fritsche Klosener-féle szöveghez
kapcsolódik, és aszerző krónikájába beledolgozta avilág teremtését, apápák és
császárok, valamint astrasbourgi egyház és város történetét is, amelyet végül egy
kompendiumszerű összefoglalóval zárt le.
46
AJRWchr szerzőjeként ismert Johannes Rothe (1360–1434) személyével kapcsolatban számos
oklevél áll arendelkezésünkre (Weigelt (Hrsg.) 2007: VII–VIII, LXXV–LXXVI).
47
Koppmann (Hrsg.) 1884: 298.
48
Először 1350-től 1386-ig, majd 1386-tól 1395-ig, végül az addig gyelembe nem vett források
felhasználásával hozzálátott az egész krónika átdolgozásához. Ebből nőtt ki a„Lübecki világkró-
nika” (először 1105-től 1386-ig, majd változtatásokkal 1395-ig), végül Detmar 1101-gyel kez-
dődően dolgozta át krónikáját, hogy az invesztitúraharc, valamint aSzentföld felszabadításának
ábrázolásával, akorábbi Stades-Krónikával szemben, még jobban kiemelje saját krónikájának
világtörténeti jellegét. Lásd DChr A;DChr B;DChr C.
49
AStades-Krónika Johann Rode nevével hozható összefüggésbe. Azelső feldolgozás akezdetektől
az 1276-os tűzvészig, míg amásodik Lübeck (1349-ig tartó) teljes történetét törekedett bemu-
tatni. Eza két szöveg szolgált alapul Detmar munkájához. Koppmann (Hrsg.) 1884: XII–XIV.
Comments to this Manuals