
70 KORALL 38.
Az önábrázolásról és amás/idegen ábrázolásáról lényegében elmondható, hogy
azok részben saját meg gyeléseken és tapasztalatokon alapulnak (Erfahrungs-
wissen), részben pedig írásban/szóban továbbhagyományozott (Traditionswissen)
„meg gyeléseket” és „tapasztalatokat”, véleményeket és nézeteket, értékeléseket
és értékítéleteket tartalmaznak. Azígy kialakult imagotíp elemek néha rendkívül
hosszú élettartamúak lehetnek, és adott esetben még komoly történelmi változá-
sok ellenére sem változnak, vagy csak kisebb változtatásokkal hagyományozód-
nak tovább, és ezáltal egyfajta „omniprezencia” állapotába jutva, akésőbbiekben
toposzokká alakulnak, amelyek aztán az irodalmi szövegek világából kikerülve
sztereotípiaként működve fejthetik ki hatásukat.
135
Mindezeket szem előtt tartva
beszélhetünk az egyes imagotíp elemek állandósságáról, illetve változatlanságáról
az idők folyamán, vagy éppen megváltozásáról, illetve eltérő változatairól, mely
fogalmak tartalmánál nem igazán lehet éles határokat húzni.
Az egyes aszimmetrikus és egymással ellentétes fogalompárokon alapuló
imagotípiák alkalmasak az egyének, csoportok, népek és kultúrközösségek egy-
mástól való el- és körülhatárolására, seközben az ingroup szempontjából apozi-
tív értelmű fogalmak primér vonatkoztatási pontként szolgálnak. Így alakulhat
ki az önábrázolás szempontjából olyan jelentős etnocentrizmus, krisztocentriz-
mus vagy egyfajta nyugat-centrizmus (Okzidentalzentrismus).
Végezetül röviden ki kell még térnünk aforrásszövegek közötti recepciós
kapcsolatokra, vagyis azon kérdésekre, hogy milyen latin, illetve német nyelvű
forrásokból merítettek avizsgált krónikák, milyen kapcsolatok térképezhetők fel
közöttük, illetve mely más (irodalmi) szövegek használtak fel bizonyos elemeket
akrónikák anyagából, és milyen összefüggésben tették azt. Arecepciós folya-
matok vizsgálata során
136
többek között megállapítható, hogy például aregens-
burgi Kaiserchronik (Kchr) alkotója, művének megírásához felhasználta egyrészt
Frutolf von Michelsberg, másrészt Ekkehard von Aura világkrónikáit (Chro-
nicon universale), valamint az úgynevezett „Anno-éneket” (Annolied) is, míg
ezen császárkrónika egyes részei átkerültek többek között aSächsische Weltchro-
nikba (SW), Jans Enikels Weltchronikjába (JEWchr), aSteirische Reimchronikba
(StRchr), valamint az úgynevezett „Sváb Tükör” (Schwabenspiegel) című mun-
kába, de hasonlóképpen aRoland-énekbe (Rolandslied), Wolfram von Eschen-
bach „Willehalm”- és „Parzival”-szövegeibe, vagy éppen Heinrich von Veldeke
„Eneide” szövegébe. ASteirische Reimchronik (StRchr) ugyanakkor visszanyúlt
Martin von Troppau pápa- és császárkrónikájához (Chronicon ponti cum et impe-
ratorum), számos latin nyelvű osztrák és salzburgi annales-hez, valamint Ellen-
hard krónikájához, ezzel együtt ismerte számos középkori költő művét (köz-
tük Wolfram von Eschenbach, Hartmann von Aue, Wernher der Gartenaere,
Bertholds von Regensburg, Stricker, illetve Konrad von Würzburg szövegeit),
135
Manfred S.Fischer maga is különbséget tesz az imagotypisch, imagotyp és Imagotypie valamint
astereotypisch, stereotyp és Stereotypie terminusok között. Fischer 1979: 34.
136
Apublikált dolgozat (Radek 2008a) mellékletét képezi egy táblázat, amely arecepciós folyama-
tok vizsgálatának első lépéseit rögzíti szemléltetésként (lásd „Faltblatt”)
.
Comments to this Manuals