
170
A 16–17. századi Sopron mindennapjai
egy politikusi önéletrajz tükrében
Tóth Gergely (s.a.r.): Lackner Kristófnak, mindkét jog doktorának
rövid életrajza / Vitae Christophori Lackner I. U. D. Hominis,
brevis consignatio
(Sopron Város Történeti Forrásai, C sorozat, 5. kötet / Quellen zur Geschichte der
Stadt Ödenburg Reihe C, Band 5.)
Gyõr -Moson- Sopron Megye Soproni Levéltára / Ödenburger Archiv des Komitats
Gyõr -Moson- Sopron, Sopron, 2008. 219 oldal.
Lackner Kristóf Sopron történetének legkiemelkedőbb személyiségei közé tarto-
zik, aki Lackner Ádám ötvösmester gyermekeként látta meg anapvilágot aváros-
ban, 1571. november 18-án. Iskoláit is itt kezdte meg, majd atérség egyik fontos
evangélikus centrumának számító Csepregen folytatta, ahol Nicolaus Gabelmann
is tanította. Rövid időre felfüggesztette morvaországi tanulmányait, másfél évig
(1588–1589) unokabátyjához csatlakozva Kassán katonaként szolgált, majd kita-
nulta atyja mesterségét, az aranyművességet. Erövid kitérő után, Gabelmannt
követve agráci evangélikus gimnáziumban tanult tovább, majd apáduai egyetemre
iratkozott be, ahol 1595 szeptemberében jogi doktorrá avatták. Sopronba vissza-
térve szinte rögtön aváros politikai életének aktív szereplőjévé vált. Tanácstaggá
választása után (1599) hivataltársaival számos követségben járt Pozsonyban, Bécs-
ben, Prágában, ahol kereskedelmi, vallási, és aváros kiváltságaival kapcsolatos kér-
désekben járt el. Folyamatos szenátorsága mellett 1602 és 1604, valamint 1608 és
1610 között városbíróvá is választották. 1613-tól szinte haláláig (1631. december
31.) többször is elnyerte Sopron Szabad Királyi Város polgármesteri címét (1613
és 1619, 1621 és 1625, valamint 1629 és 1631 között). Nevéhez és tevékenysé-
géhez köthető az is, hogy városvezetése idején két alkalommal (1622 és 1625) is
Sopron adott helyt amagyar rendi gyűlés üléseinek.
Lackner nem csak aváros irányításából, hanem avédelméből is kivette arészét.
1605-ben Sopront Bocskai dunántúli hadai ostrom alá fogták, sa június 6-i roham
visszaverésében Lackner maga is részt vett. Apolitikai szerepvállalás mellett Lack-
nernek az irodalom és atudomány ápolására is maradt ideje és ereje. Fennmaradt
művei mellett ennek talán alegjobb bizonyítéka az, hogy 1604-ben megalapította
aSoproni Tudós Társaságot, amely mintegy hetven évig működött.
Udvarhűségét, politikai tevékenységeit nem csupán városa közössége ismerte
el magas tisztségekbe való emelésével, és újraválasztásaival: 1600-ban armálisért
folyamodott II. Rudolfhoz, sa nemesi levelet Pethe Márton győri püspök köz-
Korall 38. 2009. december, 170–173.
Comments to this Manuals