Philips AZ1509/17 User Manual download pdf (Page 164)

162 KORALL 38.

amelyek IV. Béla király (1235–1270) nevéhez köthetők, samelyeket a13. szá-

zadban amég céhbe nem tömörülő, de már valamilyen korai szervezetet alkotó

mészárosok alkalmaztak. Kubinyi feltételezései szerint az 1481-ben megújított,

majd akövetkező években megerősített privilégium első hat pontja, illetve utolsó

artikulusa módosításokkal ugyan, de az I.Lajos-kori céhlevélből származhat.

A tanulmány második részében afennmaradt, és akötetben is megtalálható

oklevelek segítségével felvázolja abudai német mészárosok 15. századi történe-

tének eseményeit, így az óbudai mészárosokkal valamint abudai halászokkal

és halárusokkal kialakult viszályaikat is. Acéhkönyvet felhasználva ismerteti

acéh szervezeti működését, számba veszi pénzügyi bejegyzéseit és elszámolá-

sait, és amészárszékek évenkénti kiosztásának rendszerét anürnbergi mészáros

céh működésében meg gyelhető analógia alapján magyarázza. Acéhkönyv és

akorábban megjelent budai bortizedlajstromok

 gyelembe vételével próbálja

azonosítani acéhhez tartozó mesterek személyét, se téren hangsúlyozza apolgári

névhasználat okozta nehézségeket. Acéh vezető testületét vizsgálva, okleveles

források bevonásával tizenkét céhmestert azonosít, és feltételezi további hat tiszt-

ségviselését az 1420 és 1519 közötti időszakban. Akét céhmesterrel és amunká-

jukat segítő nyolctagú tanács tagjaival – akiket Végh András bevezető tanulmá-

nyában esküdtmestereknek nevez –, kapcsolatban megállapítja, hogy bizonyos

gazdasági előnyöket élveztek atöbbi céhtaggal szemben, amennyiben több mar-

hát vághattak le azoknál, sa bortizedjegyzék felhasználásával igazolja, hogy atíz-

fős csoportot ténylegesen aleggazdagabb mészárosok alkották. Acéhkönyvben

előforduló „alter maister” tisztség értelmezésénél Kubinyi András az „öreg mes-

ter” fordítás mellett teszi le voksát az „oltármesterrel” szemben. Abudai mészár-

székek számának 16. századi változását újabb nemzetközi analógiák segítségével

magyarázza, snyitva hagyja akérdés megválaszolását abudai mészárszékek tulaj-

donjogát illetően.

Kubinyi kiegészíti és módosítja korábban készített statisztikáját, smegállapítja,

hogy acéhkönyv rendszeres használatának idején, vagyis az 1500 és 1529 közötti

időszakban 86 személyt, köztük 38 nőt írtak össze mészárszékkezelőként. Aleg-

több céhtaggal, megközelítőleg évi 41 személlyel 1512-ig számolhatunk, atörök

első betöréséig tartó második periódusban atagok száma csökkenést mutat, és

1527–1529-ben létszámuk már csak 31-re tehető. Mindezeket  gyelembe véve

egy mészárosmester céhtagságának idejét átlagosan 16 évre becsüli. Cikkének lezá-

rásában Kubinyi acéhbe felvett új tagok származási helyét vizsgálva kifejti, hogy

elsősorban az ország német nyelvterületeiről kerültek Budára mészárosok, néhány

esetben azonban magyar mesterek felvételével is számolhatunk.

A budai német mészárosok munkavégzéséhez kötődő városi helyszínek azo-

nosítása Végh András tanulmányának elsődleges célja, de aszerző összegyűjti

acéh tulajdonában lévő ingatlanokat éppúgy, mint anémet mészárosok lakhe-

Szakály Ferenc – Szűcs Jenő: Budai bortizedjegyzékek a16. század első harmadából. Budapest,

2005.

1 2 ... 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 ... 210 211

Comments to this Manuals

No comments

Philips AZ1509/17 User Manual Page 164

Comments to this Manuals

Related products and manuals for Unknown Philips AZ1509/17