
G. Etényi Nóra • Toposzok és újítások a kora újkori Magyarországképben… 119
Az európai városkép-sorozatokba amagyar város és várábrázolások jól beil-
leszkednek.
29
Azelső híres városképsorozat, aSchedel-féle világkrónika 1493-ban
Nürnbergben készült egy matematikusokból, csillagászokból, geográfusokból álló,
humanista tudós kör széleskörű munkája nyomán. Az1809 képet tartalmazó
Schedel-krónika hosszú időre meghatározta avárosképkészítés módszereit. Bár
vannak átvételek és néhány tipizálás, mégis inkább az ajellemző, hogy akorszak-
ban fontossá vált avalósághűség. Így egy várost ahitelesség érdekében akár két
aspektusból is ábrázoltak: egyrészt az épületcsoportok, másrészt atájképforma és
avegetáció bemutatása volt acél. Ugyanakkor atudományos igény és az esztétikai
érték nem zárta ki egymást, ezáltal aváros és avidék látványélményként egyaránt
megjelent. Ametszőként közreműködő Albrecht Dürer akvarelljein hasonlókép-
pen kimutatható, hogy atermészet ábrázolásánál fontos az összkép realitása.
Tudós humanista körök dolgoztak együtt amásik híres nürnbergi városkép-
sorozat, ahatkötetes Georg Braun- és Hans Hogenberg-féle Civitas orbis terra-
rum köteten is.
30
Amintegy 546 képet tartalmazó „Városkönyv” negyven év alatt
tizenkét kiadást ért meg.
31
Míg aSchedel-krónikában amagyar városok közül
csak Buda szerepelt, aVárosok könyvében már több mint egy tucat hadászatilag
vagy éppen gazdaságilag jelentős magyar vár és város került be. Atöbbek közt
Budát, Tatát, Esztergomot, Egert, Váradot, Visegrádot, Érsekújvárt, Sárost és
Szolnokot bemutató metszetek, látképek és viseletképek történeti allegorikus és
szimbolikus tartalommal telítődtek. Aszínezett változatokban különösen szem-
beszökő, hogy az ábrázolásokon mennyire dominál atáj. Akészítők adombor-
zati viszonyokat, amagas hegyek sűrű fenyveseit, adomboldalak szőlőskertjeit,
akastélyok mellett táblákba rendezett virágoskertet vagy éppen avízimalmokat
egyaránt ábrázolták. Sáros metszete például aszántó-vető paraszt és abirkákat
legeltető juhász mellett avadászni induló főúri társaságot is bemutatja. Talán
kissé túlságosan idillikus ez atáj, ám ezekből ametszetekből mégis éppen asok-
féleség és abékeidőszakok – akövetjelentésekben sokszor meglepődve regisztrált
– rendezettsége és viszonylagos jóléte tűnik ki. Tata ábrázolásánál például az is
feltűnő, hogy avárat körülvevő mocsaras tó nemcsak védelmet nyújt, de meg-
élhetést is biztosít, shogy avár jelentőségét éppen amocsaras területen át vezető
út növeli.
32
Várad metszetén a Szent László-szobor a múltra, a sok kis kert és
kiterjedt szántó aváros virágzó mezőgazdaságára utal. Atörök kézen lévő Szol-
nok esetében szintén avirágzó kertek és szántók képe dominál.
E metszeteken avárosokat általában madártávlatból ábrázolták, ám külön
kiemelték az adott helyre jellemző „attribútumokat”, mint például avédműveket,
bástyákat, avárosfalat, atornyokat, jellegzetes palotákat, nevezetes templomo-
kat, illetve avárosházát.
33
Ezeket ajellemző épületeket avárosi polgár a magáénak
29
Behringer – Roeck (Hrsg.) 1999: 56–65 (Jan Simane).
30
Behringer – Roeck (Hrsg.) 1999: 81–93 (Wolfgang Behringer).
31
Behringer – Roeck (Hrsg.) 1999: 85.
32
Kelenik 1998.
33
Behringer – Roeck (Hrsg.) 1999: 66–72 (Andrew John Martin).
Comments to this Manuals