
Reed Papp Zsuzsanna • Magyarország egy elfeledett forrástípusban… 93
krónika, illetve 3. aCencius által személyesen írt részek.
6
Elképzelhető, hogy atar-
tománylista apápai regiszter és krónika anyagával együtt került Cencius kezébe,
ami valószínűsíti, hogy ilyen tartománylisták historiográ ai művek tartozékaként
már jóval aLiber censuum összeállítása előtt használatban voltak.
7
Összeírásának papírra vetésekor Cencius arra is ügyelt, hogy akésőbbiekben
legyen hely további bejegyzések számára is.
8
Munkája több volt mint egyszerű
tartománylista: apápai udvar bevételeit részletesen felsoroló mű kitér apápai
fennhatóság alá tartozó templomokra, kolostorokra, ispotályokra, városokra,
kastélyokra, uradalmakra, valamint uralkodókra is. Emellett történelmi és
liturgiai anyag is helyett kapott benne.
9
Azösszesen tizennyolc könyvből álló
Liber censuum tehát sok tekintetben kitűnő forrás apápai adminisztráció
működéséről.
10
Jelen tanulmány szempontjából legfontosabb része az érsekségek
és püspökségek felsorolása (8. könyv), amely önmagában is gyakran másolt és
használt dokumentum volt.
A térképe kapcsán fentebb említett Giraldus Cambrensis wales-i krónikás
(1146 körül–1223), így emlékezik meg egy, apápai udvarban használt
tartomány listáról: „Apápa megparancsolta, hogy hozzák be azt aregisztru-
mot, amelyben avilág összes keresztény országában mind apüspöki székhelyek
rangjuk szerint, mind pedig az alájuk rendelt templomok [megtalálhatók].”
11
Giraldus a12. század fordulója körül négyszer is kilincselt apápánál awales-i
St.David püspöki székébe való kinevezése, valamint ugyanezen püspökségnek
acanterbury-i érsek alóli kivonása és érsekséggé emelése ügyében. Atartomány-
lista az ilyen ügyekben nyilvánvalóan hasznos és gyakran forgatott kézikönyv
volt apápai udvarnál, és mint ilyennek, atartalmát valószínűleg az esetlegesen
beérkezett újabb információk felhasználásával lelkiismeretesen frissítették.
Önálló pápai tartománylistákat azonban nemcsak apápai kancellária iratai
között találhatunk. Hasonló lista számos formában létezett, például aII. Callix-
tus pápa idején készült rövidebb, és az úgynevezett Albinus-féle hosszabb Liber
provincialis a12. század második feléből.
12
Míg alegkorábbi listák értelemszerűen
6
Montecchi Palazzi 1994: 53.
7
Hasonló összeírások Bizáncban alegkorábbi időktől kezdve léteztek. Azúgynevezett „Notitiák”
(7, 8, 9, és 10 sz.) például a10. században születtek. Darrouzès (ed.) 1981. Louis Duchesne
munkája ugyanakkor röviden ismerteti aRómán kívüli tartomány-összeírásokat. Duchesne
1904: 77–81.
8
Akéziratot Willelmus Ro o, Cencius írnoka jegyezte le. Azüresen hagyott helyeken 13. szá-
zadi bejegyzések találhatók. Akézirat leírása és további kéziratok listája: Fabre 1892: 171–175;
Elze 1956–1957: 252–258.
9
Például Ordo romanus (10. és 11. könyv), pápai krónikák (12. és 13. könyv). Lásd erre vonat-
kozóan Fabre – Duchesne (éd.) 1905–1952.
10
Morris 1991: 215–216.
11
„Praecipit papa registrum a erri, ubi de universo delium orbe singulorum regnorum tam
metropoles per ordinem quam earum quoque su raganae numerantur ecclesiae ponti cales.”
Giraldus (1863): 165.
12
Duchesne 1904: 81–123.
Comments to this Manuals