Philips AZ1509/17 User Manual Page 189

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 211
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 188
KÖNYVEK • Novák Veronika: Hírek, hatalom, társadalom: információ-áramlás Párizsban 187
az 1407-ben történt gyilkosság 1411-i utóélete, amely az armagnac–burgundi
kon iktus első összecsapása az információs térben. Ennek apropaganda-hadjárat-
nak megvoltak amaga hivatalos – levél alapú – csatornái csakúgy, mint az infor-
málisak. Egyik párt sem ment aszomszédba, hogy egy kis szóbeszédet, rémhírt ter-
jesszen amásik rovására, aminek persze rögtön meglett aválaszreakciója; az ellensé-
ges szóbeszéd korlátozására és hatástalanítására tett intézkedések Párizs városában.
Az utolsó fejezet afrancia társadalom különféle csoportjainak információs
ellátottságát, információhoz jutási stratégiáit vizsgálja. Ahírek nem egyszerűen
felülről lefelé áramoltak, ahogy ahatalom szerette volna, atársadalom alsóbb
rétegei igénnyel léptek fel, és ezen igényüket kielégítették autonóm forrásaikból,
akár kaptak hírt az ellenőrzött csatornákon, akár nem. Ezek aforrások nagyban
függtek attól, hogy ki milyen helyet foglalt el atársadalmi hierarchiában, hogy
ki tudott olvasni, vagy hogy ki volt nő. Amegszerzett információ persze nem
feltétlenül egyezett tartalmában adöntésben részt vevők által elfogadottakkal, és
igaz sem mindig volt. Aparlamenti írnokok helyzete különös volt: hivatásukból
fakadóan egészen közel voltak atűzhöz, apolitikai híreket első kézből kapták,
ugyanakkor nem voltak döntéshozók, atársadalom középső rétegeit képviselték.
Azasztrológus Jean de Fusoris perének fennmaradt dokumentációja pedig arra
világít rá, hogy az ártatlan információszerzés és fontoskodás, valamint ahalálbün-
tetéssel járó kémkedés nem is álltak olyan messze egymástól. Eperanyag, ahogy
lenni szokott, igen bőbeszédű forrása amindennapok történetének, jelen esetben
akommunikáció szándékaira, lehetőségeire vonatkozó kérdéseknek. Végül pedig
külön vizsgálat illeti atársadalom peremén élők (koldusok, alkalmi munkások,
tolvajok, menekülő gyilkosok) érdeklődését, és információ-forrásait, azokét az
emberekét, akik gyakran azt sem tudták, ki akirály, de akik ugyanakkor meg-
lehetősen élénk híráramlás és pletykálkodás fókuszában élték dinamikus életüket.
Az eddigiek alapján nem meglepő aszerző következtése, hogy atársadalom
teljes palettáját vizsgálva információszerzési és -terjesztési stratégiák meglehetős
gazdagságával szembesülünk. Ezaz áramlás pedig alegkevésbé sem volt egyirá-
nyú, kizárólag felülről lefelé terjedő. Ugyanakkor akorszak tapasztalatai rész-
ben abba az irányba hatottak, hogy ahatalom felismerje atájékoztatásban rejlő
kontrolláló és manipulációs (más szóval politikai) lehetőségeket, és akövetkező
uralkodó generációk fokozottan éltek is ezzel alehetőséggel, miközben, anyom-
tatással együtt járó információs forradalom abefogadók lehetőségeit is robbanás-
szerűen gazdagította.
A könyv erényeként kiemelném, hogy figyelembe vesz egy számos szak-
munka által elhanyagolt tényezőt: az olvasó érdeklődését. Aszöveg kifejezetten
érdekes elemeket tartalmaz anem akorszakkal foglalkozók számára is, az olvasó
mintegy részévé válik az eseményeknek, képes belehelyezkedni atörténelmi kon-
textusba, segítséget kap, hogy elképzelhesse, hogyan nézett ki egy késő közép-
kori nyugat-európai polgár környezete. A15. század Párizsának leírása (50–62.),
amelyből megtudjuk, hány kapuja nem volt éppen befalazva avárosnak akonf-
liktusok idején, hol voltak astratégiailag fontos kikiáltási és gyülekezési pontok,
Page view 188
1 2 ... 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 ... 210 211

Comments to this Manuals

No comments