Philips AZ1509/17 User Manual Page 162

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 211
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 161
160
Egy budai céh forrásai
Kenyeres István (szerk.): A budai mészárosok középkori céhkönyvei
és kiváltságlevelei
(Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1.)
Budapest Fõváros Levéltára – Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2008.
439 oldal + CD melléklet.
Budapest Főváros Levéltára és aBudapesti Történeti Múzeum közös kiadvá-
nyaként, Kenyeres István szerkesztésében, 2008-ban látott napvilágot Abudai
mészárosok céhkönyve és kiváltságlevelei című kötet. Ezek akéső középkori Buda
szolgáltató- és kézművesiparának működésére és életére vonatkozó források
ahhoz anémet mészáros céhhez kapcsolódnak, amelynek tagjai aváralján elte-
rülő Mészáros utcában laktak, ellentétben aSzombatpiachoz köthető magyar
mészárosokkal, akiknek testületbe tömörüléséről adatok nem maradtak fenn.
Ajelen kötetben közzétett iratanyag annak acéhnek aszervezetébe és működé-
sébe enged betekintést, amelynek aváros életében betöltött szerepe különösen
sokrétűnek nevezhető, és nem csupán gazdag haszonnal kecsegtetett, de amészá-
ros mesterek rendszeres jelenlétét is biztosította aváros vezető testületében,
atanácsban. Amészárosok gazdasági és társadalmi jelentősége abban állt, hogy
nem kizárólag alakosság húsellátásáért feleltek, de az uralkodótól halárusítási
jogot is kaptak, saz állatbőr-, illetve faggyúértékesítésen túl amarha-kereskede-
lemben is érdekeltségeik voltak.
Az 1500 és 1529 között rendszeresen vezetett céhkönyv tartalmát nem szi-
gorú időrendi sorrendet követve jegyezték be, amelygyakorlat általánosságban
akorszak városkönyveinek vezetésére is jellemző volt. Alegtöbb dokumen-
tum az 1509. évhez köthető, míg 1527-ben egyetlen feljegyzés sem született.
Acéhkönyv bejegyzéseinek jellegét tekintve megállapíthatjuk, hogy azok első-
sorban aszervezet bevételeire és kiadásaira vonatkoznak, éppen ezért nem meg-
lepő, hogy Végh András, akötet egyik bevezető tanulmányának szerzője, afor-
rást illetően rendszeresen aszámadáskönyv kifejezést használja. Amészárszékek
évenkénti kiosztásából eredő jövedelem, acéhszékekkel járó összegek, aviasz-
elszámolások, akinnlevőségek, ajáradékvásárlások és acéh üzletkötéseire vonat-
kozó feljegyzések mellett akönyvben olyan szabályozások is olvashatók, ame-
lyek kiegészítik acéhlevelekben foglaltakat. Aforrás, úgy tűnik, nem tekinthető
kizárólagos dokumentumnak amészáros céh ügyvitelében, hiszen nem csak egy
régi könyvre, de más jegyzékekre is találunk benne utalást. Akötet acéhkönyv
közlésén túl összegyűjti azt atizennyolc okleveleket, közöttük nyolc eredeti céh-
privilégiumot is, amelyeket ugyancsak abudai német mészárosok céhládájában
őriztek. AFüggelékben megtalálható az adebreceni mészárosok iratanyagában
Korall 38. 2009. december, 160–164.
Page view 161
1 2 ... 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 ... 210 211

Comments to this Manuals

No comments