
160
Egy budai céh forrásai
Kenyeres István (szerk.): A budai mészárosok középkori céhkönyvei
és kiváltságlevelei
(Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1.)
Budapest Fõváros Levéltára – Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2008.
439 oldal + CD melléklet.
Budapest Főváros Levéltára és aBudapesti Történeti Múzeum közös kiadvá-
nyaként, Kenyeres István szerkesztésében, 2008-ban látott napvilágot Abudai
mészárosok céhkönyve és kiváltságlevelei című kötet. Ezek akéső középkori Buda
szolgáltató- és kézművesiparának működésére és életére vonatkozó források
ahhoz anémet mészáros céhhez kapcsolódnak, amelynek tagjai aváralján elte-
rülő Mészáros utcában laktak, ellentétben aSzombatpiachoz köthető magyar
mészárosokkal, akiknek testületbe tömörüléséről adatok nem maradtak fenn.
Ajelen kötetben közzétett iratanyag annak acéhnek aszervezetébe és működé-
sébe enged betekintést, amelynek aváros életében betöltött szerepe különösen
sokrétűnek nevezhető, és nem csupán gazdag haszonnal kecsegtetett, de amészá-
ros mesterek rendszeres jelenlétét is biztosította aváros vezető testületében,
atanácsban. Amészárosok gazdasági és társadalmi jelentősége abban állt, hogy
nem kizárólag alakosság húsellátásáért feleltek, de az uralkodótól halárusítási
jogot is kaptak, saz állatbőr-, illetve faggyúértékesítésen túl amarha-kereskede-
lemben is érdekeltségeik voltak.
Az 1500 és 1529 között rendszeresen vezetett céhkönyv tartalmát nem szi-
gorú időrendi sorrendet követve jegyezték be, amelygyakorlat általánosságban
akorszak városkönyveinek vezetésére is jellemző volt. Alegtöbb dokumen-
tum az 1509. évhez köthető, míg 1527-ben egyetlen feljegyzés sem született.
Acéhkönyv bejegyzéseinek jellegét tekintve megállapíthatjuk, hogy azok első-
sorban aszervezet bevételeire és kiadásaira vonatkoznak, éppen ezért nem meg-
lepő, hogy Végh András, akötet egyik bevezető tanulmányának szerzője, afor-
rást illetően rendszeresen aszámadáskönyv kifejezést használja. Amészárszékek
évenkénti kiosztásából eredő jövedelem, acéhszékekkel járó összegek, aviasz-
elszámolások, akinnlevőségek, ajáradékvásárlások és acéh üzletkötéseire vonat-
kozó feljegyzések mellett akönyvben olyan szabályozások is olvashatók, ame-
lyek kiegészítik acéhlevelekben foglaltakat. Aforrás, úgy tűnik, nem tekinthető
kizárólagos dokumentumnak amészáros céh ügyvitelében, hiszen nem csak egy
régi könyvre, de más jegyzékekre is találunk benne utalást. Akötet acéhkönyv
közlésén túl összegyűjti azt atizennyolc okleveleket, közöttük nyolc eredeti céh-
privilégiumot is, amelyeket ugyancsak abudai német mészárosok céhládájában
őriztek. AFüggelékben megtalálható az adebreceni mészárosok iratanyagában
Korall 38. 2009. december, 160–164.
Comments to this Manuals