
124 KORALL 38.
Martin Zeiller művében sokféle ismeretanyag, jelentésréteg épült egymásra.
Azadatok mozaikossága ellenére sokszínű kép rajzolódik ki akorabeli Magyar-
ország természeti viszonyairól. Tokaj fekvéséről aszerző megemlíti, hogy avár
közelében lévő hegy mennyire megnehezíti avédelmet, ugyanakkor milyen jó
szőlőt terem. Atörténeti résznél azonban arra is kitér, hogy aváros nem ahegy
miatt cserélt oly sokszor gazdát, hanem mert gazdaságilag olyan értéket rejt
magában. Areális elemzések mellett ugyanakkor azt atoposzt szintén meg-
találjuk nála, amelyet ahumanisták az ország értékeinek bemutatásakor szim-
bólummá emeltek, miszerint aTisza vizében két rész víz mellett egy rész hal
található.
61
Pápa váránál is kettős értelemben mutatja be atermészeti környeze-
tet; aföld értékes, de atörökök közelsége miatt ugyanakkor veszélyes.
62
Zeiller
művének értékét növeli, hogy bár atörténeti és hadi eseményekre koncentrál, az
általa sokszor idézett István yn keresztül aMagyar Királyság politikai jelentő-
sége szintén kirajzolódik nála. Különösen amunka új kiadásainak révén erősödik
afőnemesség növekvő politikai súlyának érzékeltetése.
Hasonlóképpen epolitikai elit növekvő súlyát jelzi az Elias Wideman által
készített, amagyar politikai elit arcképcsarnokát megjelenítő rézmetszet-soro-
zat.
63
Bár asorozat mecénása, amagyar indigenátussal rendelkező II. Johann
Christoph Puchaim gróf (1575–1657) saját magyarországi politikai ambíciói-
hoz tartotta fontosnak amagyar politikai elittel való együttműködést,
64
Wide-
man más magyar megrendelőknek is dolgozott. Azarcképek egy része az 1646–
1647. évi országgyűlésen készült, sfeltételezhető, hogy az augsburgi születésű
metszőmester itt közvetlenebb kapcsolatba került egyes főnemesekkel, esetleg
látogatást tett Nádasdy Ferenc, akésőbbi országbíró birtokain is.
65
Eza portré-
sorozat anemzetközi nyilvánosság számára egyértelműen megfogalmazta, hogy
amagyar politikai elit egysége, és avesztfália béke által teremtett, új európai
hatalmi egyensúly atörökök elleni nemzetközi összefogásnak is kedvező lehető-
séget teremt. Egy 1663-ban, Paulus Fürst által Nürnbergben kiadott krónikában
nemcsak amagyarországi törökellenes háborúk történetét foglalták össze, hanem
aWideman-metszetek kisméretű másolatával, összegzésével atörökök elleni küz-
delem jeles kortárs szereplőit is bemutatták.
66
Amint azt aWideman-metszetek is érzékeltetik, amagyarországi viselet-áb-
rázolások és öltözet-leírások elsősorban amagyar nemesség viseletének egyedisé-
gét és tradíciójának őrzését hangsúlyozzák, és nem nyújtanak olyan di erenciált
társadalmi képet, mint amilyenek afelekezeti megoszlással, és anemzetiségi sok-
61
Zeiller 1997 [1664]: 173–174.
62
Zeiller 1997 [1664]: 132.
63
Cennerné 1956: 169–182, 1996: 123–133; Rózsa 2004.
64
Várkonyi 1995.
65
Buzási 2001; Rózsa 2006: 259, 264.
66
„Türckische und Ungarische Chronica oder kurtze historische Beschreibung aller dem hoch-
löblichsten Ertz-Haus Oesterreich, auch anderen christlichen Potentaten [...].” Apponyi 1900–
1927: 880.
Comments to this Manuals