Philips AZ1509/17 User Manual Page 62

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 211
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 61
60 KORALL 38.
ellentétes fogalompárokról” szóló elmélete.
67
Mindezeket adaptálva, aforrásszö-
vegekben feltárt imagotíp elemek alapján, amagyarokra vonatkozó imagotípiákat
tekintve három aszimmetrikus és egymással ellentétes fogalompár létezése mutat-
ható ki: anyugati–keleti, akeresztény–pogány és amorális–amorális. Atováb-
biakban ezeket tárgyaljuk részletesebben.
A nyugati–keleti fogalompár
A nyugati–keleti fogalompárnál elsőként agenealógiai és amagyarok őshazájá-
nak földrajzi elhelyezkedéséről szóló leírások emelendők ki. Míg ugyanis anémet
nyelvű népek származásukat, vagy akár anémet városok alapítását tekintve
magukat, illetve városukat atrójaiaktól,
68
arómaiak elődeitől
69
vagy olyan híres
ősöktől, mint Nagy Károly származtatják, addig amagyar uralkodóház tagjait
közvetlenül ahunok urával, Attilával, vagy ahun kapitánnyal, Álmossal hozzák
összefüggésbe. Hacsaládfát nem említenek, Attilát akkor is amagyarok királyá-
nak nevezik, és amagyarok ősatyjává teszik meg.
70
Azt is meg kell említenünk, hogy akrónikások egy része aHewnen” (hunok)
és az „Vngern” (magyarok) megnevezést egyenértékűen használja.
71
Azegyik kró-
nika címében például azt olvashatjuk, hogy „itt kezdődik amagyarok króni-
káinak előszava”, majd az előszóban folytatólagosan: „most pedig meg akarom
írni ahunok történeteit”.
72
Jakob Twinger krónikájában a„hun” szó használatát
akövetkezőképp magyarázza: „Mielőtt ők [ti. amagyarok] keresztények lettek,
67
Koselleck egyik tanulmányában (Koselleck 1995) több fogalompár vizsgálatával foglalkozik:
ahellén és barbár, akeresztény és pogány, valamint az ember (Mensch) és embertelen ember
(Unmensch), illetve afelsőbbrendű ember (Übermensch) és alsóbbrendű ember (Untermensch)
fogalompárral.
68
Nem római népként először afrankok állították magukról a7–8. században, hogy arómaiak-
hoz hasonlóan atrójaiaktól származnak, hogy ezzel is igazolják más népekkel szembeni elsőbb-
ségüket. Ezt követően további népek és uralkodó-dinasztiák próbálták atrójai monda újabb
variációival megalapozni származásuk előkelő voltát, így például abritek szintén a7–8., majd
még erőteljesebben a12. században, anormannok a10. században, askótok a13. században,
aLuxemburgok, Valois-k és Habsburgok a15–16. században. Akéső középkorban ugyancsak
aHabsburgoknál  gyelhetjük meg, hogy arómai császári méltóság megszerzése érdekében –
egyik „érvként” – akéső római Colonna, illetve Pierleoni családtól próbálták eredetüket leve-
zetni, és igyekeztek egy trójai–frank genealógiát konstruálni (Zöllner 1998: 93).
69
SW89.
70
Lásd például JUKChr 490; LvW 160. fejezet; HEvW 38, 23–28; HHzF aiij
v
; HHzF aiij
r
;
HHzF d
r
.
71
Például HHzF aij
r
: „Huni” – „Hungern”; JUKChr 486: „die Hewn, die nun Vngern hayssn
(a hunok, akiket most magyaroknak neveznek)”; HEvW 39, 1–18: „Henen […] jetz genannt
Unger (a hunok, akiket most magyaroknak neveznek)”; SW147, 35: „de Hunen, dat nu sint
Ungeren (a hunok, akik most amagyarok)”; LvW 79,31k.: „[…] ergaben sich im [=Nagy
Károly] die Heün oder die Unger (és akkor megadták magukat Nagy Károlynak ahunok vagy
magyarok)”; JUUChr 482: „heyn yetz Vngern (a hunok, most magyarok)”.
72
HvMUchr 105, 1k: „Hie hebt sich an dye vorrede in den Vngerischen Coronicken etc.”.
HvMUchr 105, 5 skk.: „[…] also wil ich […] beschreiben dy hystorien der Hevnen”.
Page view 61
1 2 ... 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 ... 210 211

Comments to this Manuals

No comments