Philips AZ1509/17 User Manual Page 66

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 211
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 65
64 KORALL 38.
asvábok és afrankok ellen vonultak és sok embert levertek és megöltek. Ésmegitták
az emberek vérét, és az asszonyokat ahajuknál fogva kötözték össze, és agyerekekkel
együtt így hajtották ki őket az országból.
92
A kutyára tett esküre való utalások ugyancsak amagyarok keleti népek-
kel való összekapcsolását jelzi.
93
Akutya mint ahunok/magyarok attribútuma
jelenik meg Hans von Haug zum Freystein-nél, aki Attila harcosait „dühös
kutyáknak” (wu
e
tende hundt) nevezi.
94
Konrád király álomlátása kapcsán egy
„koromfekete” kutyát (alswarzer hunt) hoznak összefüggésbe amagyarokkal
több krónikában is. Aregensburgi Kaiserchronik-ban (Kchr) ráadásul Kon-
rád király aztán megkönyörül ahitvány zsákmányon (afoglyokon), sotthagyja
a„nyomorult kutyanépet” (daz smaehe gehunde), azaz alegyőzött magyarokat
acsatamezőn.
95
Ahogy azonban akegyetlenkedések és pusztítások leírásainál már
láthattuk, itt is meg gyelhető az, hogy az egyik nép – esetünkben az egyik keleti
nép – tulajdonságai később egy másik (keleti) nép tulajdonságaiként tűnnek fel.
Rendkívül jól szemléltetik ezt a15–16. századi források, amelyekben akorábban
magyaroknak tulajdonított negatív jellemzők atörökökkel kapcsolatban kerül-
nek elő, ahogyan Jakob Unrest krónikájában például már atörökök töltik be
a„die possen hundt” (az ádáz kutya) szerepét.
96
Ugyanakkor nem szabad  gyel-
men kívül hagyni azt sem, hogy anyugati népek történetének leírásánál is talá-
lunk példákat atúlkapások, erőszakos cselekedetek ábrázolására, főleg akeresztes
hadjáratok tárgyalásánál.
Keleties (tatár) szokásra utal amagyarok szakállviselete is, mely szerint
amagyarok ünnepélyes alkalmakkor drágaköveket és gyöngyöket fontak szakál-
lukba.
97
Ahosszú – aforrások szerint sokszor igencsak bozontos (vngeschickt)
– haj, akárcsak Attilának, amagyaroknak is sokszor jellemzője,
98
ellentétben pél-
dául az osztrákokkal vagy aszászokkal, akik rövid (rendezett) hajat viseltek.
99
92
KB302: „De Ungeheren de togen in Dudesche lant unde vorherden Beygeren, Doringh […]
dar vorloren de Beygeren den stryt, do worden de Ungeren so kre tich, und togen dorch Swa-
ven, dorch Francken unde slogen unde morden vele lude. Unde druncken der lude blot, unde
bunden de fruvven to samede by den haren, unde dreven se mit den kynderen ut dem lande.
Lásd még SW156; JTvK 416.
93
Például Kchr 16309–16316; JUUChr 493k.; KB304; GRchr 418; SW160,1–4; HHzF
biij
v
. Kríza Ildikó nyomán átvétel Györ y Györgytől:  eotmar salzburgi érsek 900-ban kelt
levelében apápánál mentegetőzött amorvák vádja miatt, miszerint „afrankok 899-ben kutyára
vagy farkasra és más istentelen spogány dolgokra esküdtek szövetséget amagyarokkal”. Kríza
1996: 435. Ahonfoglalás kori kutyára/farkasra tett eskü problematikájához lásd Horváth 1970.
94
HHzF biij
v
.
95
Kchr 16309–16316; JUUChr 493 skk.
96
JUÖChr 29.
97
StRchr 7989–7992.
98
HHzF aiij
v
; JEFb 4235–4238. Ahosszú haj, valamint aszakáll viselete aDalP leírása szerint is
pogány szokás volt. DalP 260: „[...] wenne sich die manne noch heydenischer gewonheyt hilden
vnd trugen alle lange perte (mert afér ak pogány szokás szerint éltek és hosszú szakállt viseltek)”.
99
JEWchr 27463–27464. Karácsonyi János ahonfoglaló magyarok hajviseletéről írott tanul-
mányában Liudprand cremonai püspököt említi meg, aki 868. évi követi beszámolójában
Page view 65
1 2 ... 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 ... 210 211

Comments to this Manuals

No comments