
64 KORALL 38.
asvábok és afrankok ellen vonultak és sok embert levertek és megöltek. Ésmegitták
az emberek vérét, és az asszonyokat ahajuknál fogva kötözték össze, és agyerekekkel
együtt így hajtották ki őket az országból.”
92
A kutyára tett esküre való utalások ugyancsak amagyarok keleti népek-
kel való összekapcsolását jelzi.
93
Akutya mint ahunok/magyarok attribútuma
jelenik meg Hans von Haug zum Freystein-nél, aki Attila harcosait „dühös
kutyáknak” (wu
e
tende hundt) nevezi.
94
Konrád király álomlátása kapcsán egy
„koromfekete” kutyát (alswarzer hunt) hoznak összefüggésbe amagyarokkal
több krónikában is. Aregensburgi Kaiserchronik-ban (Kchr) ráadásul Kon-
rád király aztán megkönyörül ahitvány zsákmányon (afoglyokon), sotthagyja
a„nyomorult kutyanépet” (daz smaehe gehunde), azaz alegyőzött magyarokat
acsatamezőn.
95
Ahogy azonban akegyetlenkedések és pusztítások leírásainál már
láthattuk, itt is meg gyelhető az, hogy az egyik nép – esetünkben az egyik keleti
nép – tulajdonságai később egy másik (keleti) nép tulajdonságaiként tűnnek fel.
Rendkívül jól szemléltetik ezt a15–16. századi források, amelyekben akorábban
magyaroknak tulajdonított negatív jellemzők atörökökkel kapcsolatban kerül-
nek elő, ahogyan Jakob Unrest krónikájában például már atörökök töltik be
a„die possen hundt” (az ádáz kutya) szerepét.
96
Ugyanakkor nem szabad gyel-
men kívül hagyni azt sem, hogy anyugati népek történetének leírásánál is talá-
lunk példákat atúlkapások, erőszakos cselekedetek ábrázolására, főleg akeresztes
hadjáratok tárgyalásánál.
Keleties (tatár) szokásra utal amagyarok szakállviselete is, mely szerint
amagyarok ünnepélyes alkalmakkor drágaköveket és gyöngyöket fontak szakál-
lukba.
97
Ahosszú – aforrások szerint sokszor igencsak bozontos (vngeschickt)
– haj, akárcsak Attilának, amagyaroknak is sokszor jellemzője,
98
ellentétben pél-
dául az osztrákokkal vagy aszászokkal, akik rövid (rendezett) hajat viseltek.
99
92
KB302: „De Ungeheren de togen in Dudesche lant unde vorherden Beygeren, Doringh […]
dar vorloren de Beygeren den stryt, do worden de Ungeren so kre tich, und togen dorch Swa-
ven, dorch Francken unde slogen unde morden vele lude. Unde druncken der lude blot, unde
bunden de fruvven to samede by den haren, unde dreven se mit den kynderen ut dem lande.”
Lásd még SW156; JTvK 416.
93
Például Kchr 16309–16316; JUUChr 493k.; KB304; GRchr 418; SW160,1–4; HHzF
biij
v
. Kríza Ildikó nyomán átvétel Györ y Györgytől: eotmar salzburgi érsek 900-ban kelt
levelében apápánál mentegetőzött amorvák vádja miatt, miszerint „afrankok 899-ben kutyára
vagy farkasra és más istentelen spogány dolgokra esküdtek szövetséget amagyarokkal”. Kríza
1996: 435. Ahonfoglalás kori kutyára/farkasra tett eskü problematikájához lásd Horváth 1970.
94
HHzF biij
v
.
95
Kchr 16309–16316; JUUChr 493 skk.
96
JUÖChr 29.
97
StRchr 7989–7992.
98
HHzF aiij
v
; JEFb 4235–4238. Ahosszú haj, valamint aszakáll viselete aDalP leírása szerint is
pogány szokás volt. DalP 260: „[...] wenne sich die manne noch heydenischer gewonheyt hilden
vnd trugen alle lange perte (mert afér ak pogány szokás szerint éltek és hosszú szakállt viseltek)”.
99
JEWchr 27463–27464. Karácsonyi János ahonfoglaló magyarok hajviseletéről írott tanul-
mányában Liudprand cremonai püspököt említi meg, aki 868. évi követi beszámolójában
Comments to this Manuals