Philips AZ1509/17 User Manual Page 32

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 211
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 31
30
Körmendi Tamás
A magyarság ábrázolása a nyugat-
európai elbeszélõ forrásokban
a 13. század végéig
Jelen tanulmány elsősorban azon folyamat vázlatos áttekintésére tesz kísérletet,
amelynek során alatin rítusú kereszténységhez tartozó területek történetírásában
amagyarság ahunok és az avarok példáján kiépült sablonok mentén ábrá-
zolt pogány népből akereszténység családjának egyik tagjává vált; másodsor-
ban pedig azon jellegzetességeket kívánja feltárni – ha ugyan beszélhetünk ilye-
nekről –, amelyek megkülönböztették amagyarokat atöbbi keresztény néptől
a9–13. század nyugati történeti irodalmában. Nyugat-Európa fogalmán ebben
az esetben azon területeket értjük, amelyeknek népessége atárgyalt időszakban
alatin rítusú kereszténységhez tartozott. Témánk jellegéből adódóan nem vizsgá-
lunk olyan kútfőket, amelyek magyar területen keletkeztek.
1
Elbeszélő forrásnak
atovábbiakban – aszó klasszikus de niciójának megfelelően – olyan történetírói
alkotásokat nevezünk, amelyek eleve amúlt rögzítésének szándékával készültek;
ritkán előfordul majd azonban, hogy mondanivalónk jobb szemléltetése érdeké-
ben nem kizárólag e ajta kútfőkre, hanem levelekre is hivatkozunk.
Mivel aközépkor európai világszemlélete alapvetően különbséget tett keresz-
tény és pogány népek között,
2
amagyarok ábrázolása anyugati kútfőkben dön-
tően megváltozott alatin rítusú térítés sikere után. Írásunkat ennek megfelelően
két részre bontjuk: az elsőben a9–10. századi pogány magyar nép, amásodikban
pedig a11–13. századi keresztény magyarság ábrázolásmódjának néhány jelleg-
zetességét igyekszünk feltárni. Akét korszaknak természetesen merőben mások
aforrásadottságai: akeresztény magyarság történetéről sokkal több kútfővel ren-
delkezünk. Ennek megfelelően munkamódszerünk is eltérő volt akét részegység
készítése során: akalandozások korának forrásanyagát ateljesség igényével néz-
tük át, míg amagyar államalapítás utáni időkre vonatkozó emlékek minden rész-
letre kiterjedő elemzésére terjedelmi okoknál fogva nem vállalkozhattunk, sitt
csupán afőbb tendenciákat kívánjuk majd az alábbiakban felvázolni.
1
AzÁrpád-kori magyarság önmeghatározására lásd Kristó 1990, 1997.
2
Hóman 2003 [1923]: 241.
Korall 38. 2009. december, 30–46.
Page view 31
1 2 ... 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 ... 210 211

Comments to this Manuals

No comments