
Radek Tünde • A középkori német nyelvû historiográfi a magyarságképérõl… 51
1246-os esztendőig tárgyalja az eseményeket.
25
Aszerző egy másik, 1280 körül
íródott, de befejezetlenül maradt historiográ ai művét (Fürstenbuch, JEFb) már az
osztrák történelem megírásának szentelte. Leopold von Wien (1340 k.–?), abécsi
Ágoston-rendi konvent tagja, ateológiai fakultás tanára, majd udvari, illetve tisz-
teletbeli pápai káplán Österreichische Chronik von den 95 Herrschaften című mun-
kájában
26
nemcsak az imaginárius „uralkodók” között szerepel jó néhány magyar,
hanem atartományi és birodalomtörténeti leírások is tartalmaznak amagyar törté-
nelemmel kapcsolatos kitekintéseket.
27
Ahivatalnoki, kisnemesi Strettweg nemzet-
ségből származó, és astájeri Liechtensteinekkel szorosabb kapcsolatban, vagy eset-
leg azok mecénási befolyása alatt álló krónikás, Ottokar aus der Gaal (1260/1265
k.–1320 k.)
28
Steirische Reimchronikjában (StRchr) az 1246-tól, illetve 1250-től
1309-ig terjedő időszak vonatkozásában nemcsak fejedelem- és (főleg stájer, illetve
osztrák) tartománytörténettel foglalkozik, hanem akörnyező területek – Salzburg,
Magyarország és Csehország – eseményeit is beágyazza abirodalomtörténetbe, sőt
nagy vonalakban még az itáliai és afrancia történelem eseményeire is kitér. Otto-
kar krónikás korban igen közel állt atöbbek között aIV. Lászlót és III. Andrást
érintő magyarországi eseményekhez, sőt talán szemtanúja lehetett III. András meg-
koronázásának is.
29
Akarintiai tartományi krónikairodalomban nagy jelentőséggel
bír aregensburgi érsekséghez tartozó Sankt Martin am Techelsberg papja, Jakob
Unrest (?–1500), aki nemcsak ameglehetősen terjedelmes Österreichische Chronik-
jában,
30
illetve asokkal vékonyabb Chronicon Carinthiacumjában
31
tért ki – néhol
igen részletesen – amagyar történelem egyes eseményeire, hanem önálló magyar
krónikát (Ungarische Chronik)
32
is írt. Ezutóbbiban amagyar történelem leírásá-
nak fő vonalait az Attilától Mátyás királyig terjedő korszak adja, de találunk kitérő
25
AJEWchr valószínűleg az 1280-as években keletkezett.
26
Leopold az LvW krónikát az 1380-as évek végén kezdte írni, snagy részét 1394-ig el is készí-
tette. Aszöveg avilág kezdetétől 1392-ig terjed, a„B” redakció pedig az 1398-ig tartó idősza-
kot öleli fel.
27
Akrónika szerzőjeként korábban szóba került még Lu
e
toldus Stainrueter hercegi udvari káplán,
Leupoldus (Ulrici) pap, Matthaeus, Gregor Hagen, valamint Johann Se ner, abécsi jogi fakul-
tás dékánja is, de egyikük szerzősége sem nyert bizonyítást.
28
Anemzetség tagjai ez idő tájt aseckaui püspökség legnagyobb hűbérbirtokosai voltak. Meg-
jegyzendő, hogy amagyar történettudományi szakirodalomban az StRchr szerzőjét korábban
sok helyütt – tévesen – Ottokar von Horneck személyében jelölték meg.
29
Például Bartoniek 1917: 5–44, Uő. 1987: 5.
30
Unrest 1480 előtt (talán 1466-ban) kezdte el írni JUÖChr-ját, amelyet először 1493-ban
lezárt, majd később 1499-ig folytatott. Akrónika az 1435-től 1493-ig, illetve 1499-ig terjedő
időszak eseményeit tárgyalja.
31
Azáltalam használt JUKChr kiadás egy hannoveri kéziraton alapul (Hannover, Niedersächsi-
sche Landesbibliothek, Cod. XIII 783, fol. 1r–25r). Akrónika a764 és 1490 közötti időszak
eseményeit tartalmazza.
32
Adolf Armbruster előtt Franz Krones (JUUChr: Krones (Hrsg.) 1880.) foglalkozott
aJUUChr-al egy azóta eltűnt kézirat alapján (Königliche Bibliothek zu Hannover, Codex Pap.
fol. Pappb. Nr. XIII. 783, fol. 27–32). Armbruster szerint Unrest ezt akrónikát 1490-ben zárta
le, míg Krones vizsgálatai szerint valamivel később, 1499 körül, de mindenképpen 1508 előtt.
AKrones által vizsgált kézirattöredék ahun ősidőktől II. Géza király haláláig (1162-ig) tár-
gyalja az eseményeket, míg az Armbruster-kiadás szerint 417-től 1490-ig.
Comments to this Manuals