Philips AZ1412 User Manual download pdf (Page 72)

Horvátországban az agrárreform és a kolonizáció ügye a háború után a horvát

miniszterelnökség elnöksége Agrár- és Telepítésügyi Igazgatóságához

tartozott.

Egészen 1946. szeptember 12-éig, ekkor ugyanis Tomo Čikovié, a Horvát Mezőgazda-

sági és Erdészeti Minisztérium vezetője úgy határozott, hogy Agrár- és Telepítésügyi

Osztályt

hoz létre a minisztériumon belül. Az osztály öt részlegből állt: agrárjogi, a

földalappal foglalkozó, telepítésügyi, a közös birtokok ügyeivel és a pénzügyekkel is

külön részleg foglalkozott. A részleg vezetője Ante Mihalič lett. A Horvátországból a

Vajdaságba történő telepítés elősegítésére külön bizottságot hoztak létre.

Az agrárreform végrehajtása

A hatóságok az agrárreformról és a telepítésről szóló törvény végrehajtásához késle-

kedés nélkül hozzáláttak, és azt határozottan véghez is vitték. A földalapot nagyon

gyorsan létrehozták, és hozzáfogtak a földosztáshoz. Az agrárreform céljára szánt

földalapot alkotó területek összeírásának irányítására járási agrár- és telepítésügyi

bizottságokat hoztak létre, melyek 1945 novemberében kezdték meg tevékenységü-

ket.

'' A legtöbb esetben a területek kijelölésekor nem ütköztek ellenállásba, azok

többségét ekkorra ugyanis már elhagyták a tulajdonosaik.

Hathatós ellenállásra egyedül a katolikus egyház volt képes. Az egyházi veze-

tés fő törekevése az volt, hogy minél több földmaximum alatti területet ismertessenek

el önálló birtoknak, hogy így megtarthassák azokat. A kommunista irányítású hatósá-

gok részéről azonban nem számíthattak engedékenységre, sőt olykor a törvény által

előírtnál is szigorúbban jártak el egyes egyházi ingatlanok kisajátításánál. Megmaradt

földterületeik rendkívül szétszórtan helyezkedtek el. Mint már említettük, a törvény

különleges esetben lehetőséget biztosított 30 hektár termőföld és 30 hektár erdőterület

megtartására. Erre mindössze három esetben került sor: csak a diakóvári (Dakovo)

püspökség, a Krk szigetén található glavotoki ferences kolostor és a pakraci püspökség

területén lévő értékek bizonyultak „kulturális vagy történelmi szempontból" elég je-

lentősnek ahhoz, hogy ekkora területet tarthassanak meg. Ráadásul egyikük sem tudta

kihasználni teljes egészében a törvény adta lehetőséget, mivel eredetileg sem rendel-

keztek elegendő termőfölddel vagy erdőterülettel.

Az agrárreformról és a telepítésről rendelkező törvény Horvátországban

37 926 birtokot érintett, melyekből 390 510 hektárnyi földalapot hoztak létre. A föld-

alapba a legtöbb területet Eszék körzete (123 105 hektár, a földalap 31,5%-a!) adta.

Ezt követte Slavonski Brod és Daruvár környéke. A földalapba 249 059 hektár szlavó-

niai föld került, mely a teljes állomány 63,8%-át tette ki. A legtöbb telepes Lika és

Dalmácia területéről jött, miközben a földalapba rendkívül kevés terület jutott e két

országrészből. Az agráralap területének legnagyobb részét, majdnem harmadát, az

elűzött németek birtokai adták. Ezt követték az elvett banki, vállalati és részvénytársa-

sági földek (14,1%), a volt nagybirtokok (13,1%) és az egyházi birtokok (12,4%). A

népbírósági ítéletek alapján elkobzott földek adták a földalap mintegy 10%-át.

A földalap létrehozása rövid idő alatt, nagyrészt 1946 tavaszán megtörtént.

Az elhagyott és nem müveit földekkel Horvátországban először a Mezőgazdasági és

Erdészeti Minisztérium, illetve annak Földbirtok Igazgatósága

rendelkezett. Az el-

kobzott területek az AVNOJ 1941. november 21-i rendelete alapján a horvát minisz-

terelnökség Népvagyon Osztálya

alá kerültek. 1945 vége felé pedig a Mezőgazdasági

és Erdészeti Minisztérium Állami Mezőgazdasági és Vállalati Vagyon Osztálya

vette

át a feladatot, majd 1946 februárjában került a földalap ellenőrzése az Agrár- és Tele-

1 2 ... 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 ... 183 184

Comments to this Manuals

No comments

Philips AZ1412 User Manual Page 72

Comments to this Manuals

Related products and manuals for Unknown Philips AZ1412