Philips AZ1412 User Manual Page 18

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 184
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 17
16
Alighogy a genovaiak megerősítették pozíciójukat Konstantinápolyban, felelevenítet-
k korábbi vádjaikat. „Elfeledvén [mármint a keresztesek], hogy mit jelent keresztet
viselni, azt maguktól eldobták, hogy a város meghódítására Konstantinápoly alá vo-
nuljanak. Templomokat raboltak ki, kereszteket és Evangéliumot vetettek tűzbe."
Mindezen vádak ellenére azonban 1205-ben a genovaiak sem akadályozták meg övéi-
ket abban, hogy álszent módon idegen, de Konstantinápolyból származó zsákmánnyal
bőven megrakottan hazafele tartó hajókat foglaljanak el, és az ilyetén szabad rablásnak
igazi sikerként örvendjenek.
66
s hangok is megszólaltak, mint például Salimbene da Parmáé, aki éppen-
séggel Konstantinápoly meghódítását dicsérte,
67
a velenceieket azonban becsmérelte:
„kapzsi emberek, szemtelenek és babonásak, akik ha képesek lennének, az egész
világot maguk alá gyűrnék".
68
Giovanni Villani, a következő század firenzei krónikása
Konstantinápoly elfoglalásával kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy mióta
Velencea görög birodalom egy része feletti hatalmat megszerezte",
69
állami ideoló-
giája olyan rossz kifejezések segítségével fogalmazódik meg, mint „akarom, parancso-
lom" - ego volo, ego iubeo -, ami azt jelenti, hogy mindennek a dózse és Velence
közösségének akarata szerint kell történnie.
70
Firenzében egyébiránt igen erős Velen-
ce-ellenesség alakult ki, amely később Machiavellinél érződik a legtisztábban.
71
A
köztársaság a győzelmi mámortól megittasulva megfeledkezett a mértéktartásról, s a
világon a maga akarata szerint kívánt osztozkodni. Mindez pedig másokban bírálatot,
irigységet és gyűlöletet ébresztett, Velencében ugyanakkor tompította az örömöt és a
diadal hangjait.
A Serenissima hallgatásba burkolódzott, noha Itália és Európa nyilvános ál-
láspontja folytonos figyelmet keltett a Rialtón, Velence mindig hangsúlyt fektetett
saját ,jó sajtó"-jára.
72
Ennek ellenére velencei történetíróhoz egyetlen komoly beszá-
moló sem köthető a negyedik keresztes hadjárattal kapcsolatban. Villehardouin, Ro-
bert de Clari, Ernoul, Joinville, Gunther, a halberstadti krónikás, Balduin, vagy az
éppen trónra emelt konstantinápolyi latin császár, a hadjáratban részt vevő Enrico
Dandolo utódai, deg a távoli Arnold von Lübeck is, több és megbízhatóbb tudósí-
tást hagytak maguk után, mint az érintett velenceiek. Amit tőlük megtudhatunk, az
nem méltó az események súlyához, és a történet jó részét elhallgatják az emlékezet
előtt.
A rialtói történetírás alkotásai egyébiránt, a História ducum Veneticorum ki-
vételével, mind viszonylag késői alkotások.
73
Rendszeresebben 1261 után, vagyis
Konstantinápoly elvesztését követően, ragadtak tollat a köztársaság krónikásai. A
történetírás helyett inkább a negyedik keresztes hadjárat során keletkezett, illetve az
ahhoz kapcsolódó, a dózse kancelláriáján őrzött szerződésekkel éss jogi dokumen-
tumok gyűjteményével vértezték fel magukat. Bármit is gondolt a világ, Velence ra-
gaszkodni akart jogaihoz és védeni igyekezett azokat. A jogi szövegek használata az
elkövetkezendőkben alátámasztotta a történetírásban megkésve manifesztálódott em-
lékezet igazságát, legyen az bármennyire zavaros, félrevezető és hamis. Elsőként,
1230 körül, ha hiányosan is, a História ducum Veneticorum született meg. Ez alapján
úgy tűnik, a dózse és a köztársaság folyamatos harcra rendezkedett be a pápa, az egy-
z és a szent föld szolgálatában, s késznek mutatkozott arra is, hogy a Római Biroda-
lom maradványait megvédje az idegen támadásoktól. Ez az írás a törvényesítő törek-
vések mellettr megüti azt a visszafogott hangot, amely a velencei történetírók-
rében uralkodóvá vált: Konstantinápoly elfoglalása egyértelműen diadal volt, amivel
azonban kérkedni nem szabad. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy Zára bevételét - melyet
Page view 17
1 2 ... 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 ... 183 184

Comments to this Manuals

No comments