
A kisebbségi kérdés az 1989 utáni idõszakban mindinkább szétfeszí-
tette a belsõ szabályozásokat, és nemzetközi dimenziójúvá vált. Az
egész kontinensre kiterjedõ rendezése ezért csakis a nemzetközi jog
keretei között biztosítható. A nemzetközi jog fórumain a szakértõk és
az államok között több kérdésben vita folyik anélkül, hogy megegyezés
született volna. Ezek közül a legfontosabbak a következõk:
1. A kisebbség fogalmának meghatározása. Az ENSZ-ben kiadták a
40 év alatt elõterjesztett kisebbségi meghatározás-tervezetek gyûjte-
ményét. A nemzetközi egyezményekben a kisebbség terminust általá-
ban a nemzeti, etnikai, nyelvi és vallási jelzõ elõzi meg, amely a
kormányok számára elfogadhatatlan kategóriák kizárására szolgál. Az
eddigi kodifikációs munka folyamán meghatározás került két regioná-
lis okmányba (a FÁK-tagállamok egyezménye a nemzeti kisebbségi
jogok védelmérõl), a KEK okmánya a kisebbségi jogok védelmérõl és
az ET 1201-es számú ajánlásába. Az utóbbinak azonban nincs jogilag
kötelezõ érvénye. Jelenleg tehát sem az ENSz-ben, sem az EBESZ-ben,
sem az ET-ben nem sikerült konszenzus alapján kidolgozni a nemzeti
kisebbség definícióját. A szakértõk és a szakemberek szintjén azonban
a munka tovább folyik. Legutóbb Nicola Girasoli dolgozta ki az európai
körülményeknek leginkább megfelelõ – késõbb idézett – meghatáro-
zást.
2. Kit illetnek meg a belsõ vagy a nemzetközi jogrendszer által biztosított
kisebbségi jogok? Csak az úgynevezett õshonos történelmi kisebbsége-
ket vagy az újonnan bevándorolt, fõként vendégmunkásokból és
menekültekbõl álló új kisebbségeket is? A jogeszközök általában élesen
elkülönítik az õshonos történelmi kisebbségeket, amelyeknek tagjai az
állam állampolgárai, a XX. századi migráció során kialakult új kisebb-
ségektõl, és a kisebbségi jogokat kimondottan csak az õshonos törté-
nelmi kisebbségeknek biztosítják. Világosan ezt teszi a magyar, a
szlovén és a német jogrend, valamint több nemzetközi dokumentum.
Egyes csoportok azonban szembefordulnak ezzel a jogfelfogással, és
az emberi jogok egyetemessége elvének alapján az újonnan kialakult
kisebbségek számára is kisebbségi jogokat követelnek. Ennek a vitá-
nak egyik legfontosabb terepe Németország, amely az õshonosság elve
alapján a schleswig-holsteini dánokat, a brandenburgi és szászországi
11
Comments to this Manuals